Nemzeti Közszolgálati Egyetem
Alapítva	2011
Hely	Magyarország, Budapest
Mottó	„A haza szolgálatában!”
Típus	állami egyetem
Rektor	Koltay András (2018. szeptember 1. – )[1]
Elérhetőség
Cím	1083 Budapest, Ludovika tér 2.
Postacím	1441 Budapest, Pf. 60
Elhelyezkedése
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 05′ 09″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 55″, k. h. 19° 05′ 09″térkép ▼
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem weboldala

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Campus

 

Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar, Üllői út 82.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (NKE) 2011-ben alapították, a 2011. évi CXXXII. törvény értelmében és 2012. január 1-jén indult el működése. Az egyetem létrehozása a második Orbán-kormány akkori közigazgatási és igazságügyi miniszterének, Navracsics Tibornak elképzelése alapján indult el.[2] A kormány tájékoztatása szerint „az intézmény olyan felsőfokú közszolgálati szakembereket fog képezni, akik az »új generációját adhatják annak a jó államnak«, amelynek kialakításán a kormány megalakulása óta dolgozik.”[3] Az egyetemet a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kara integrációjával hozták létre.
A többi magyarországi egyetemmel szemben különleges kiváltságokat élvez,[továbbá jelentős állami többlettámogatásokat kap a többi magyarországi állami egyetemmel szemben, azzal az indoklással, hogy speciális, nemzetbiztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű képzéseket folytat,

Története

Az egyetem elődei között tartja számon az 1808. évi VII. törvénycikkel megalapított Királyi Honvéd Ludovika Akadémiát, melynek épületébe költözött. Az egyetem költözése botrányokkal volt terhes, miután az épületben működött a Magyar Természettudományi Múzeum és a Raoul Wallenberg Szakközépiskola és Szakiskola, amiket előzetes egyeztetés nélkül szerettek volna onnan eltávolítani. A múzeum költöztetése hosszabb időt vesz igénybe, a Raoul Wallenberg Szakközépiskola ugyanakkor demonstrációkkal és tiltakozásokkal érte el, hogy az iskolát diákjaival együtt költöztessék át egy másik épületbe.[6][7][8] Az egyetem beruházását is titkosították, mert az a kormány közlése szerint nemzetbiztonsági adatokat is tartalmaz.[9] 2011 novemberében választották meg Patyi András egyetemi tanárt, a Legfelsőbb Bíróság egykori bíráját az egyetem rektorának,aki emellett a Nemzeti Választási Iroda elnöki tisztét is betölti. Pozíciójában 2016-ban is megerősítették,ennek ellenére 2018 júliusában lemondott a rektori pozícióról. 2018. szeptember 1-től az egyetem új rektora Koltay András egyetemi tanár, aki rektori teendői mellett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának polgári jogi tanszékén tanszékvezető, valamint tagja a Médiatanácsnak.

2015. június 1-én Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter benyújtott egy javaslatot, miszerint az év őszétől az NKE-n kívül más felsőoktatási intézmény nem indíthat közigazgatási, rendészeti és katonai képzési területen szakokat, valamint ide kerülne át minden államtudományi képzés.[15] A felvetést számos jelentős magyar egyetem dékánjának tiltakozása fogadta,[16][17] a Magyar Tudományos Akadémia tagjai pedig bojkottálták is az NKE-ben tervezett ülésüket.[18] Az NKE közleményben értetlenségének adott hangot és közölte, hogy nem a meglévő egyetemek helyett, hanem azok mellett kívánja megteremteni a közszolgálati életpályára alkalmas, az államtudományokban a legszélesebb körben jártas szakemberek képzésének lehetőségét.[19] (Ezt a közleményt viszont Lázár János saját maga cáfolta meg a tíz nappal korábban tett javaslatával.)

2015 júliusában derült ki, hogy a kormány a Ludovika Campusának 2015 és 2018 közötti fejlesztésére több mint bruttó harmincmilliárd forintot biztosít a központi költségvetésben.[20] Ugyanebben az évben az NKE díszdoktora lett a Magyarországra látogató Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi államfő, aki még 2013-ban puccsal döntötte meg demokratikusan megválasztott elődje hatalmát, akit halálra is ítéltek.[21]

2017 februárjában Orbán Viktor miniszterelnök egy interjúban úgy fogalmazott: „Az államtudományi képzés átalakításával olyan közigazgatási tisztségviselőket kell képezni, akik a szakmai tudásuk mellett elkötelezettek a nemzeti érdek képviselete, a morális tartás és a köz szolgálata iránt.” Közölte, szerinte az NKE megalakítása jelentős lépés a közigazgatás reformjában, mert olyan szakembereket képez, akik új generációját adhatják annak az államnak, amelynek felépítésén a kormány megalakulása óta dolgozik, mellyel megismételte a kormány hat évvel korábbi véleményét. Hozzátette: „Az NKE-nek van egy olyan erőforrása, amely előreviszi: a hazaszeretet.”[22]

2017 augusztusában a Lázár János miniszterelnökségi és Trócsányi László igazságyügyi miniszterek által jegyzett tervezet szerint 2023. január 1-től csak az tölthet be vezető pozíciót a közigazgatásban, aki elvégezte a NKE államtudományi mesterképzését. A tervezett törvénymódosítás csak a 2006 előtt szerzett jogász diplomával rendelkezőket mentesíti az államtudományi képzés elvégzése alól. A törvény tervezet ugyanis csak az állam- és jogtudományi doktori címmel rendelkezőknek ad mentesítést, 2006 óta azonban nem így hívják hivatalosan a jogász diplomát. Az intézkedést nem felmenő rendszerben léptetnék életbe, vagyis az összes, már hivatalban lévő közszolgálati vezetőnek úgy kell készülnie, hogy meg kell szereznie a papírt 2023-ig, ha meg akarja őrizni pozícióját.[23]

A jelentős összegű kormányzati támogatások miatt az egyetemet rendszeresen érik részben politikai jellegű támadások, amelyek azonban több esetben teljesen alaptalanok, viszont kismértékben rombolják az egyetem és az ott tanuló hallgatók presztízsét.

Karok

Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar (HHK)

A Kar a 2000. január 1-jén a katonai felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem jogutódja.

A Kar intézetei:

• Katonai Vezetőképző Intézet
• Katonai Logisztikai Intézet
• Katonai Üzemeltető Intézet

Államtudományi és Közigazgatási Kar (ÁKK)

Az Államigazgatási Főiskola az Elnöki Tanács 1977. évi 3. sz. törvényerejű rendeletével alakult meg a felső szintű közigazgatási szakemberképzés érdekében. Azóta kiépült a főiskolai alap-, szak- és továbbképzés teljes vertikuma, és az intézményi integráció nyújtotta lehetőségekre is építve befejeződött az egyetemi szintű közigazgatási szakemberképzés tartalmi kidolgozása.

A magyar közigazgatási szakemberképzés bázisintézménye az 1977-ben alapított Államigazgatási Főiskola, amely az ezredvégi felsőoktatási reform eredményeként a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Államigazgatási Kara lett 2000-ben. Ezzel megteremtődött a lehetősége az egyetemi szintű közigazgatási képzésnek. 2004. január 1.-től egy hétkarú integrált intézmény - a Budapesti Corvinus Egyetem - Államigazgatási Karaként működött. 2006-ban a kar egyetemi karrá vált, új neve Közigazgatástudományi Kar lett, jelmondata: „Pro publico bono”.

2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem része. A kar neve 2016. február elsején Államtudományi és Közigazgatási karrá változott.

2013-tól elindult a Karon a doktori (PhD képzés) - Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola.

Jelenleg a karon induló alap-, mester-, illetve osztatlan képzési szakok:

Alapszak (BA/Bsc)

- Közigazgatás-szervező: 6 félév, 4 félév után választható specializációk: általános igazgatás, nemzetközi igazgatás, adóigazgatás.

Mesterszak (MA/Msc)

- Közigazgatási: 4 félév, 2 félév után választható specializációk: közigazgatási vezető szakirány, európai és nemzetközi közigazgatási szakirány, közigazgatás-tudományi szakirány.

Osztatlan mesterképzés:

- Államtudományi: 10 félév.

A Karon található ezen felül az Idegen Nyelvi és Szaknyelvi Központ is. Két Szakkollégiumnak ad otthont a Közigazgatás-tudományi Kar: Ostrakon Szakkollégium és Magyary Zoltán Szakkollégium.

A Kar jelenleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem új Oktatási Épületében helyezkedik el, amely Budapesten az Üllői út 82. szám alatt található.

Rendészettudományi Kar (RTK)

A kar a Rendőrtiszti Főiskola jogutódja, jelenleg szintén az egyetem új Oktatási Épületében helyezkedik el.

Nemzetközi-, és Európai Tanulmányok Kar (NETK)

Víztudományi Kar (VTK)

Karközi Intézetek

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Karközi Intézetei mindhárom kar részvételével működtetett, egyetemi szintű közös intézmények. Az egyetem egy-egy meghatározó tevékenységét bonyolítják le, folyamatosan fejlődve és jobban kiépülve. Összesen négy darab található az egyetemen:

- Nemzetközi Intézet

- Vezető- és Továbbképzési Intézet

- Katasztrófavédelmi Intézet

- Nemzetbiztonsági Intézet

Forrás: wikipédia